Hogyan lehet nagy stratégiai fájdalmat okozni Izraelnek? A gázai háborúval mely államok geopolitikai pozíciója javult, és melyeké romlott? Két Közel-Kelet-szakértőt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
A damaszkuszi konzulátusát ért rakétatámadásra rakétatámadással felelt áprilisban Irán, de akkor súlyos fenyegetést fogalmazott meg: egy következő izraeli provokációra sokkal keményebb választ ad majd.
Három hete Teheránban az új iráni elnök beiktatása után végeztek a Hamász vezetőjével, Iszmail Haníjéval – Irán három hete nem lép. De vajon a bizonytalanságban tartást meddig húzza, és milyen csapással fog fájdalmat okozni a zsidó államnak?
Az adásban az izraeli-iráni konfliktus geopolitikai összefüggéseit elemeztük.
A beszélgetésben a következőkről esett szó:
– Vajon az iráni stratégák kiszámolhatták, mit indít el az október 7-i Hamász-akció?
– Kinek érdeke a közel-keleti helyzet eszkalációja, és kinek biztos nem?
– Miért van kis esélye a tűzszüneti kompromisszumnak Izrael és a Hamász között?
– Lehetséges-e olyan politikai konstelláció, hogy Irán elfogadja Izrael állam létjogosultságát?
A műsor vendégei: N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Világgazdasági Intézet munkatársa és Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--
A Videán itt érhető el:
--
Ezt is ajánljuk a témában
Akkor lesz a Közel-Keleten béke, ha „a palesztin hontalanok visszatérhetnek saját hazájukba, és népszavazáson dönthetnek saját sorsukról” – mondja Morteza Moradian. Irán nagykövetét kérdeztük a közel-keleti helyzetről!
--
Az X-en akadt ki egyik milliárdos a másikra, mutatjuk a részleteket.
Bassár el-Aszad Moszkvába menekült, rendszere összeomlott. Szíria új, iszlamista vezetője azt ígéri a Nyugatnak, hogy megváltozott, és stabilitást hoz az országnak.
A tervezett szállítmány vadászrepülőgépek és támadóhelikopterek lőszereit, valamint tüzérségi lövedékeket tartalmaz.
Most, hogy palesztin sálat kötött a sárga esőkabátra, vajon hol vannak a politikusok, akik úgy tettek, mintha számítana, mit gondol egy svéd tinédzser a klímapolitikáról?
Idén semmi nem úgy alakult a Közel-Keleten, ahogy a hírszerzők megjósolták.
Az orosz kormány nem kommentálta az esetet, csupán annyit közölt, megvárják az azeri és kazah hatóságok vizsgálatának eredményeit.
Lengyelországban nincs szuverenitásvédelmi hivatal, nincsenek helyi Lánczi Tamások, akik most már titkosszolgálati jelentésekkel felvértezve vegzálhatnának különféle, nekik nem tetsző szervezeteket.
Rogán szankcionálása nem jogi, de még csak nem is politikai kérdés, hanem hadüzenet. Arról szól, hogy akkor is támogatjuk a magyar ellenzéket, ha odahaza beledöglünk. Így is lett!
